Antoni Pilch (Lengyelország) lantkoncertje, Collegium (Nagykároly), Flauto Dolce (Kolozsvár)
Helyszín:    Mikó-vár udvara / rossz idő esetén Csíki Játékszín
  

 Collegium

 

 

Művészeti vezető:

DEÁK ENDRE

KERESZTESI ILDIKÓ, LŐRINCZ SZILVESZTER, LŐRINCZ TÜNDE, VEZÉR JÁNOS

Hangszerek: reneszánsz furulyák, görbekürtük, cornamuse, viola da gambák, lantok, ütőhangszerek

 

 

Táncok  Michael Praetorius (1571-1621) Terpsichore c. kötetéből:
Pavane de Spaigne

L'espagnolette
Volte
Bransle simple, Bransle gay, Bransle de Poictou

Gaillarde 

Courante

 

Adrian Willaert (1490-1562):

A' quand' a' quand haveva

O bene mio

Madonn'io non lo so
Sempre mi ride

 

Rossino Mantovano (aktív: 1505-1511): Lirum bililirum

 

Hubert Waelrant (1517-1595): Vorria morire
O villanella

 

 

Flauto Dolce

Kelet és nyugat, Erdély és Európa (XVII-XVIII. sz.)

 

Nagyszebenben olyan zenészek éltek és dolgoztak, mint Gabriel Reilich a XVII. században, vagy Johann Sartorius a XVIII. században. Mindez bizonyítja a város fejlett zenei életét.

Az erdélyi Gróf Székely László (1716-1772), aki tanúja lehetett a szebeni zenei életnek, azt írja a szebeni püspökről: „...maga is jó Musikás lévén, a Musikát is erősen szeretvén, egész Bandát tartott, kiket is az előtte való nap hozzám kibotsátott s ki is hozattam őket". Ugyanő egyik írásában kijelenti: „zene nélkül mindjárt nehezen telik az idő".

A sepsiszentgyörgyi kottás kéziratban (1757) az öt lejegyzett  magyar tánc mellett olyan korabeli nyugat-európai szerzők művei találhatók meg, mint Bach, Telemann, Hasse, Vivaldi, Graun, Locatelli. A német Heinrich Albert néhány dala is mindvégig benne volt az erdélyi evangélikus-lutheránus énekeskönyvekben.

 

 

Művészeti vezető:

MAJÓ ZOLTÁN

(furulyák)

 

SZABÓ MÁRIA (furulyák), TÓTH ÁGNES (furulyák), MIHAELA MAXIM (szoprán)

 

Az erdélyi fejedelem tánca (Stark-virginálkönyv, XVII. század) és más korabeli táncok (Kájoni-kódex, XVII. század)

 

Heinrich Albert (1604-1651): Két ária: Junges Volk... és Was der und jener sagt

 

Alessandro Grandi (1586-1630): Fantasia és Benedictus (Kájoni-kódex, XVII. század)

 

Gabriel Reilich (1643-1677): Két dal: Keine Schönheit hat die Welt és Wo ist der Schönste (Szeben)

 

Johann Sebastian Bach (1685-1750): Fuga BWV 1080/8 (Die Kunst der Fuge)

 

Johann Sartorius (1712-1787): Ach, süsses Wort... (Szeben)

 

Georg Philipp Telemann (1681-1767): D-moll triószonáta TWV 40:152 

Largo / Allegro

 

Ismeretlen: Haszid dalok: An'im zemiros - Eilu vo'eilu moidim - Ashreinu - Yoh riboin olam (Máramaros, XVIII. század) (Majó Zoltán feldolgozása)

 

 

   

<< Vissza